A hosszú utazást érdekesebbé szerettük volna tenni azzal, hogy az autóbuszon az elõzetes felkészülés keretében elkészített beszámolóinkkal tájékoztattuk társainkat a látnivalókról. Beszámoltunk Erdély történetérõl, majd minden egyes programelemrõl és meglátogatandó helyszínrõl tartottunk ismertetõt.

2016.május 31.

Arad volt Erdélyben az elsõ megállónk. A vesztõhelyen lévõ emlékmûnél társainknak elõadtuk megemlékezõ mûsorunkat, amellyel még otthon készültünk a vértanuk tiszteletére. Koszorút helyeztünk el, mécseseket gyújtottunk, és közösen énekeltünk.

KÉPEK

Marosillyén meglátogattuk Bethlen Gábor szülõházát. Idõhiány miatt sajnos nem tudtuk megnézni a lakótoronyban berendezett múzeumot, de az elõzetes ismertetésbõl tájékozódtunk.

KÉPEK

Délután a Maros folyó mentén érkeztünk meg Déva vára alá. A várat csak messzirõl csodálhattuk meg. Ellátogattunk a Szent Ferenc Alapítvány által mûködtetett gyerekotthonba, ahol egy ott élõ fiú beszámolt mindennapi életükrõl. Nem is gondoltuk volna, hogy az ilyen nehéz sorsú gyerekek mennyi mindent megtesznek azért, hogy tanulhassanak. Átadtunk a szüleink és iskolatársaink által összegyûjtött adományainkat. 

KÉPEK

Sötétedés elõtt érkeztünk meg az erdélyi szászság fõvárosába, Nagyszebenbe. Este egy vendéglõben vacsoráztunk, majd a középkori piactereken átsétálva gyönyörködtünk az esti megvilágítású városban.

KÉPEK

Június 1.

A Westel Hostelben töltött éjszaka után elindultunk felderíteni az ébredezõ Nagyszebent idegenvezetõnk kalauzolásával. Megnéztük az evangélikus templomot, a Bruckenthal Múzeum gyönyörû palotáját, a Hazugság hidat, és kíváncsian figyeltük a gyermeknapi készülõdést a fõtéren. Nagyon élveztük a nagyváros utcáinak forgatagát.

Délre Halmágyra érkeztünk. Egy kedves helyi nyugdíjas tanárnõ, Panni néni fogadott bennünket egy váratlan ebéddel. Igazi erdélyi ízeket kóstolhattunk: tárkonyos csülkös bablevest, kapros ordás palacsintát. Ellátogattunk a község evangélikus templomába, ahol elénekeltük a székely és magyar himnuszt, a Boldogasszony anyánk címû õsi magyar himnuszt és néhány magyar népdalt. A helyi néprajzi gyûjteményben érdekes, számunkra már ismeretlen tárgyakat fedezhettünk fel. Ott is szeretettel fogadtak bennünket, helyi finomságokat kóstolhattunk: juhsajtot, pityókás kenyeret, bodzaszörpöt. Izgalmas volt, de nagyon élveztük, ahogy a látszatra rozoga fahídon autóbusszal átkeltünk.

KÉPEK

Pürkerec

Este érkeztünk Pürkerecre, ahol a vendéglátó családok már vártak minket. Voltak, akik az evangélikus lelkésznél, voltak, akik a vadásznál aludtak. A kultúrházban székely módra elkészített töltött káposztát és almás tésztát vacsoráztunk. Vendéglátóink bemutatták a hétfalusi csángók jellegzetes legénytáncát, a boricát. Néhány lépést nekünk is megtanítottak, mi pedig a somogyi tánc alaplépéseivel ismertettük meg õket. a családok végül a szállásunkra vittek bennünket.

KÉPEK

Június 2.

Reggel finom reggelivel kezdtük a napot, majd a helyi iskolában ismerkedtünk a pürkereci diákokkal. Adományainkat átadtunk az intézmény igazgatójának, majd bekukkantottunk az elõkészítõ osztályosokhoz, együtt énekeltünk az 5.-esekkel, és aláírásainkat emlékül hagyva köszöntünk el.

Peles-kastély

Esõre ébredtünk, és az áztató esõ nem akart megszûnni. A Hétlétra – vízeséshez nem tanácsolták a túrát, hiszen nagyon veszélyessé vált a terep. Nagy bánatunkra ki kellett hagynunk ezt az izgalmasnak ígérkezõ programot, és a Peles-kastély megtekintését választottuk helyette. Nagyon érdekes volt az elsõ román király túldíszített kastélya, amely megosztotta a véleményeket.

KÉPEK

Törcsvár

Nagyon élveztük a törcsvári szász várkastélybeli a sétát. Kis szabadidõt is kaptunk, amikor apróbb ajándékokat vásárolhattunk.

Brassó

Városnézõ sétánkon megtekintettük a Fekete templomot, és a benne kiállított, a szász kereskedõk által vásárolt, szász családok által megõrzött, felbecsülhetetlen értékû török szõnyegeket. Megálltunk Johannes Honterus, szász humanista szobránál is, akinek a nevét viseli a város német tannyelvû gimnáziuma. Szabadidõben az óváros fõterén sétáltunk, felderítettük a Cérna utcát is. Innen utunk Bikfalvára, a szállásunkra vezetett.

Június 3.

Prázsmár

Reggel 9 órakor érkeztünk a prázsmári templomhoz, ahol izgalmas barangolásban volt részünk a templomerõd falaiba épített kamrák, keskeny meredek lépcsõk és belsõ folyosók között.

KÉPEK

Maksa

Utunkat rövid idõre megszakítottuk Maksán, a Gábor Áron emlékmûnél. Gyertyát gyújtottunk, és kokárdát helyeztünk el a talapzaton. Elénekeltük a magyar és a székely Himnuszt, ill. a Gábor Áron rézágyúja címû dalt. Érdeklõdve olvasgattuk a felállított kopjafákon a nemzeti hõsre emlékezõ sorokat.

KÉPEK

Kézdivásárhely

A város udvarterein áthaladva sétáltunk az elõttünk nyíló utcákon, és rábukkantunk Beke Ernõ bácsi gyûjteményére. Lámpák, vasalók, mozsarak, lakatok, kitüntetések, újságok, régi iratok és képek sorakoztak a polcokon. Rengeteg érdekességet tudtunk meg Petõfi életérõl és az1848-49-es szabadságharcról.

KÉPEK

Szent Anna-tó

Az utolsó elõtti napon a Szent Anna-tóhoz kirándultunk. A buszon osztálytársunk mesélt a tó legendájáról. Gyönyörû fenyõerdõ vette körül az 1050 m magasan fekvõ tavat. Egy móló nyúlt be a vízbe. Elsétáltunk a kicsi kápolnához, ahol egy gyönyörûen szóló harangot is megszólaltattunk, majd közös fényképet készítettünk. Nagyon szép volt a tó és a környéke, legtöbbünknek ez tetszett a legjobban.

Már esett az esõ, amikor a Mohos-láphoz túráztunk Laci bácsi vezetésével. Indulás elõtt beszélt a tájról, az itt honos növényekrõl, állatokról. Fatuskókon haladtunk a szivacsszerû mocsaras területen. Ki-kipróbáltuk a süppedõ talajt, és nagyokat mosolyogtunk az meg-megsüllyedõ társainkon. Nagyon izgalmas volt, hiszen ilyen élményben még nem volt részünk.

KÉPEK1

 KÉPEK2

Június 4.  

Kisbacon

A reggeli bepakolás után Kisbaconba indultunk, Benedek Elek szülõházához. A mesemondó bútoraival, könyveivel berendezett múzeumban Elek apó dédunokája mesélt. Meghatódtunk, amikor felfedeztük a 2005-ben idelátogató elõdeink kokárdáját, és büszkén tettük mellé a miénket emlékül és tiszteletük jeléül.

KÉPEK

Farkaslaka

Közös ünnepségen vettünk részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Trianon-szobornál helybéliekkel, kaposvári és kecskeméti diákokkal. Felemelõ élmény volt, amikor a székely népviseletbe öltözött hölgy hívta osztálytársainkat a mikrofonhoz. Wass Albert: Intelem és Magyari Lajos: Himnusz címû verseket hallgattuk meghatódva. Két társunk és a kísérõ tanáraink koszorút helyeztek el az emlékmûnél. Együtt énekeltünk az emlékezõkkel. A vendéglátók gulyással kedveskedtek a résztvevõknek. Rövid vásárlás után indultunk hazafelé.

A Király-hágóról búcsút intettünk Erdélynek, a vendégszeretõ székelyeknek, és élményeinket õrizve indultunk a hosszú hazavezetõ úton Magyarországra, Nagyvázsonyba.