A MAGYAR
10–18 ÉVES TANULÓK
EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ
FIZIKAI FITTSÉGI
ÁLLAPOTA
(2019)
Kutatási
jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói
Fittségi Teszt
(NETFIT®) 2018/2019. tanévi országos
eredményeiről
A
Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt
(NETFIT®) a
magyar köznevelési rendszer kötelező és
egységes fittségmérési módszere a
2014/2015. tanévtől kezdődően. Ebben a dokumentumban a
bevezetést követő 5.
tanév mérési
eredményeit elemeztük, amely a 2019. január 9.
és május 31. közötti mérési
időszakban valósult meg.
A
kutatási jelentésben a korábbi tanévekkel
azonos módszertannal
elemeztük és dolgoztuk fel az eredményeket,
így biztosítva az
összehasonlíthatóságot.
A
kutatási jelentést 4 fő céllal
készítettük: (1) áttekintjük az
országos mérés előzményeit,
körülményeit és hátterét,
(2) tájékoztatást
nyújtunk a magyarországi köznevelési
intézményekben tanuló 5–12.
évfolyamos
diákok fittségi állapotáról, (3)
összehasonlíthatóságot biztosítunk a
bevezetés
tanévében (2014/2015.) megvalósult
mérések eredményeivel, (4) további
alapadatokat szolgáltatunk a következő években
megvalósuló mérésekkel történő
összehasonlításokhoz, a változások
idősoros követéséhez.
Következtetések,
ajánlások
Az eddigi
mérési időszakok során a legkritikusabbnak
ítélt
ingafutás teszt eredményei kedvező
irányú változást mutatnak az
egészségzónába
kerülési arányok tekintetében, bár
kevésbé hangsúlyos a változás, mint
a
második mérési időszak alkalmával.
Összességében a lányok közel 7
százalékponttal,
míg a fiúk közel 2 százalékponttal
nagyobb arányban érték el az
egészséghez
szükséges minimális fittségi
értékeket az első mérési időszakhoz
képest. Az
aerob fittségi állapot fejlesztésének
továbbra is fokozott figyelmet kell
kapnia a jövőbeli testnevelésórák
hosszú távú tervezésekor.
További
hangsúlyos fejlesztési feladat a gerinc és
törzs
stabilitását biztosító izmok rendszeres,
célzott erősítése és
nyújtása a
gerincvédelmi szempontok figyelembevételével. A
tanulók több, mint egy negyedét
(26,3%-át) érintő túlsúly vagy
elhízás újfent megerősíti a
népegészségügyi
szintű, célzott intervenciók
szükségességét. Ezeknek a
beavatkozásoknak
prioritásként kell kezelniük a rendszeres
testmozgás és testedzés
népszerűsítését (amelynek elsődleges
színtere a mindennapos iskolai
testnevelés kell, hogy legyen), továbbá az
egészséges és tudatosan szabályozott
táplálkozási szokások
kialakítását.
Az első
mérési eredményekhez hasonlóan
Közép-Magyarországon és
Budapesten a legjobbak a fittségi eredmények, míg
Észak-Magyarországon a
legkedvezőtlenebbek. Példaként említhető a
jelentős megyei és regionális
különbségekre, hogy Jász-Nagykun-Szolnok
megyében 2-szer akkora az elhízott
tanulók aránya (12,1%), mint Budapesten (6,0%).
4.
A NETFIT® 2018/2019. TANÉV ORSZÁGOS
MÉRÉSÉVEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB, A
RENDSZERBEN TÁROLT INTÉZMÉNYI ÉS
TANULÓI ADATAI
A
jogszabályban rögzített mérési
és adatrögzítési időszakon túl (2019.
május 31.)
az informatikai rendszer lehetőséget kínált az
adatfeltöltésre egészen 2019.
június 15-ig. Ez időszak alatt összesen 2731
köznevelési intézmény 3693
feladatellátási hellyel tett eleget a KIR rendszerből a
NETFIT® informatikai
adatbázisába történő,
fittségmérésben érintett tanulói
adatküldési
kötelezettségének. Mindez összesen 734 381
tanuló személyes adatát jelenti. A
NETFIT® rendszerbe importált mérési
azonosítók 95,5%-ának (701 210 tanuló)
osztályba való besorolása megtörtént a
NETFIT® adminisztrátorok és/vagy a
testnevelő pedagógusok által. Ebből összesen 652 857
tanuló esetében került
sor mérési eredmény
rögzítésére is, amely az összes
NETFIT® rendszerben lévő
diák 93,1%-a (1. táblázat).
1.
táblázat: A NETFIT®
informatikai rendszerében rögzített tanulók
száma
Összesen |
|||
Egyedi
mérési azonosítóval
rendelkezőtanulók száma |
359
847 |
374
534 |
734
381 |
Rögzített
mérési eredménnyel rendelkező tanulók
száma
|
319
900 |
332
957 |
652
857 |
A
tanulói mérési eredmények
feltöltése érdekében a mérési
időszak
végére összesen 20 838 fő pedagógus
regisztrált a rendszerben.
A
NETFIT® informatikai rendszere lehetőséget
kínál arra, hogy a
tanulók és szüleik/gondviselőik is
regisztráljanak, és megtekintsék a
jogosultságaiknak megfelelő adatokat és
értékelő lapokat. A 2018/2019. tanév
végéig szülőként (gondviselőként)
5403-an, diákként 21 511-en regisztráltak a
mérési eredmények és a személyes
értékelőlapok megtekintéséhez, illetve
adataik
kezeléséhez.
Sajnos a fent látható
számadat mutatja, hogy sem a gyerekek, sem a
szüleik nem kíváncsiak az eredményekre, az
egészségi állapotukra.
A NETFIT®
mérés során a túlsúlyos
(fejlesztés
szükséges zóna) és az elhízott
(fokozott fejlesztés szükséges zóna)
kategóriába került tanulók a teljes minta
több mint negyedét tették ki (27,7%).
A nagyobb relatívgyakoriság-értékek a
fiúknál tapasztalhatók (29,5%).
Megjegyezzük, hogy a BMI-értékek és
TZS%-értékek alapján az
egészségzóna-arány
kedvezőtlenebbül alakult, mint az első mérési
időszak alkalmával, általában
kevesebb az egyes évfolyamokon az optimális
testtömeggel rendelkezők aránya
évfolyamonként.
A minden negyedik tanulót érintő túlsúly
vagy elhízás újfent megerősíti a
népegészségügyi szintű, célzott
beavatkozások szükségességét.
Ezeknek a
beavatkozásoknak prioritásként kell kezelniük
a rendszeres testmozgás és testedzés
népszerűsítését (amelynek elsődleges
színtere a mindennapos iskolai testnevelés
kell, hogy legyen), továbbá az egészséges
és tudatosan szabályozott
táplálkozási szokások
kialakítását. A lányok esetében
a tendencia
csökkentésére vonatkozóan javasolt olyan
rendszeres, a testzsír csökkentését
elősegítő testedzési formákat alkalmazni a
mindennapos testnevelés és
testmozgás területén, amelyek nagyobb
mértékben veszik figyelembe a lány
tanulók érdeklődését,
motivációs rendszerük jellemzőit.
A legkritikusabb ingafutás
tesztben azonban kedvező irányú változás
tapasztalható mind a lányok (5,9),
mind pedig a fiúk esetében (1,7), nagyobb arányban
érték el az egészségzónához
tartozó fittségi értékeket az első
mérési időszakhoz képest. Az
állóképességi
ingafutás teszt az aerob fittségi állapot,
más szóval a szív- és keringési
rendszer állóképességének
indikátora. Fejlesztésének továbbra is
fokozott
figyelmet kell kapnia a jövőbeli
testnevelésórák hosszú távú
tervezésekor. A
kardiovaszkuláris fittségi állapot – a
tapasztalt javulása mellett – az életkor
előrehaladtával továbbra is romlik, ami elsősorban a
rendszeres fizikai
aktivitás életkorfüggő
csökkenésével magyarázható.
Különösen igaz ez a
serdülőkorú lányok esetében, akiknél
különösen nagymértékű a
csökkenés. A
megfigyelt negatív tendencia csökkentése és
megfordítása érdekében célzott
módszertani beavatkozások
segítségével szükséges
kialakítani, megerősíteni a
tanulók rendszeres és megfelelő intenzitású
(kiemelten a kardiovaszkuláris
fittség fejlesztését célzó)
testmozgás, edzés iránti
motivációját.
A szülők és a diákok
körében továbbra is
népszerűsítési kampány indokolt, amelynek
eredményeképpen
egyre többen fogják használni a NETFIT®
informatikai rendszerét, s ezen
keresztül kapnak információt a saját, illetve
gyermekük egészségközpontú
fittségi állapotáról.
A korábbi, nagymintás,
iskolai fittségmérési kutatások
eredményei jelzik, hogy az intézményi szintű
fizikai fittségi állapotban az iskola
lakókörnyezetének és a tanulói
szocioökonómiai háttérnek
meghatározó szerepe van (Zhu és mtsai.,
2010;
Welk és mtsai., 2010; Greeneleaf és mtsai.,
2010), továbbá
empirikus bizonyítékok állnak rendelkezésre
arról, hogy egyértelmű összefüggés
van a kedvezőbb iskolai szintű tanulói fizikai fittségi
állapot és:
az iskolai magatartási
incidensek (pl. fegyelmik, „beírások”)
csökkenő száma között;
a kedvezőbb tanulmányi
eredmények között (Santana és mtsai, 2017);
kedvezőbb pszichoszociális állapot
között (kedvezőbb
önbizalom, önbecsülés, saját testtel
való elégedettség).
Az országos átlagot
összehasonlítva iskolánk eredményeivel
megállapítható, hogy az országos
átlagnál jobban teljesítettek diájaink. Az
előző tanévhez nehéz viszonyitani, hisz egy
osztály kiment, egy pedig bejött.
Az évfolyamokra eső kicsi létszám miatt egy-egy
szélsőséges eredmény nagyban
befolyásolja az átlagot, mely így nem mutat
teljesen valós képet. A mérésbe
belépő 5. osztályban (idei 6.) nagyon sok
túlsúlyos gyerek található a többi
osztályhoz képest, s ez jelentősen befolyásolta az
iskolai eredményünket.
Az évek során egyre
nő iskolánkban a túlsúlyos gyerekek száma,
viszont szerencsére az állóképességi
ingafutás eredményei ennek ellenére
javulnak.
Hasonlóan a megyei és
országos gondokhoz nálunk is a túlsúly
és
elhízás megakadályozása (szülők,
otthon fontos szerepe) és az
állóképesség
növelése a cél. Ebben sokat segítene a helyes
táplálkozási szokások
kialakítása
a gyerekeknek és szülőknek egyaránt, hisz az otthoni
példa a mérvadó.
A
magyarok számítanak Európa legelhízottabb
nemzetének, és
világszinten is a negyedik helyen állnak -
közölte a Magyar Elhízástudományi
Társaság (MET) az OECD legfrissebb
jelentését idézve szerdán az MTI-vel.
A
magyar felnőtt lakosság
több mint kétharmada túlsúlyos vagy
elhízott, tehát három felnőttből kettő
kisebb vagy nagyobb testsúlyproblémával
küzd.