A MAGYAR 10–18 ÉVES TANULÓK

EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ FIZIKAI FITTSÉGI

ÁLLAPOTA (2019)

Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2018/2019. tanévi országos eredményeiről

 

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) a magyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittségmérési módszere a 2014/2015. tanévtől kezdődően. Ebben a dokumentumban a bevezetést követő 5. tanév mérési eredményeit elemeztük, amely a 2019. január 9. és május 31. közötti mérési időszakban valósult meg.

A kutatási jelentésben a korábbi tanévekkel azonos módszertannal elemeztük és dolgoztuk fel az eredményeket, így biztosítva az összehasonlíthatóságot.

A kutatási jelentést 4 fő céllal készítettük: (1) áttekintjük az országos mérés előzményeit, körülménye­it és hátterét, (2) tájékoztatást nyújtunk a magyarországi köznevelési intézményekben tanuló 5–12. évfolyamos diákok fittségi állapotáról, (3) összehasonlíthatóságot biztosítunk a bevezetés tanévében (2014/2015.) megvalósult mérések eredményeivel, (4) további alapadatokat szolgáltatunk a következő években megvalósuló mérésekkel történő összehasonlításokhoz, a változások idősoros követéséhez.

Következtetések, ajánlások

Az eddigi mérési időszakok során a legkritikusabbnak ítélt ingafutás teszt eredményei kedvező irá­nyú változást mutatnak az egészségzónába kerülési arányok tekintetében, bár kevésbé hangsúlyos a változás, mint a második mérési időszak alkalmával. Összességében a lányok közel 7 százalék­ponttal, míg a fiúk közel 2 százalékponttal nagyobb arányban érték el az egészséghez szükséges minimális fittségi értékeket az első mérési időszakhoz képest. Az aerob fittségi állapot fejlesztésé­nek továbbra is fokozott figyelmet kell kapnia a jövőbeli testnevelésórák hosszú távú tervezésekor.

További hangsúlyos fejlesztési feladat a gerinc és törzs stabilitását biztosító izmok rendszeres, cél­zott erősítése és nyújtása a gerincvédelmi szempontok figyelembevételével. A tanulók több, mint egy negyedét (26,3%-át) érintő túlsúly vagy elhízás újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, cél­zott intervenciók szükségességét. Ezeknek a beavatkozásoknak prioritásként kell kezelniük a rend­szeres testmozgás és testedzés népszerűsítését (amelynek elsődleges színtere a mindennapos is­kolai testnevelés kell, hogy legyen), továbbá az egészséges és tudatosan szabályozott táplálkozási szokások kialakítását.

Az első mérési eredményekhez hasonlóan Közép-Magyarországon és Budapesten a legjobbak a fittségi eredmények, míg Észak-Magyarországon a legkedvezőtlenebbek. Példaként említhető a je­lentős megyei és regionális különbségekre, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2-szer akkora az elhízott tanulók aránya (12,1%), mint Budapesten (6,0%).

 

4. A NETFIT® 2018/2019. TANÉV ORSZÁGOS MÉRÉSÉVEL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB, A RENDSZERBEN TÁROLT INTÉZMÉNYI ÉS TANULÓI ADATAI

A jogszabályban rögzített mérési és adatrögzítési időszakon túl (2019. május 31.) az informatikai rendszer lehetőséget kínált az adatfeltöltésre egészen 2019. június 15-ig. Ez időszak alatt összesen 2731 köznevelési intézmény 3693 feladatellátási hellyel tett eleget a KIR rendszerből a NETFIT® informatikai adatbázisába történő, fittségmérésben érintett tanulói adatküldési kötelezettségének. Mindez összesen 734 381 tanuló személyes adatát jelenti. A NETFIT® rendszerbe importált mérési azonosítók 95,5%-ának (701 210 tanuló) osztályba való besorolása megtörtént a NETFIT® admi­nisztrátorok és/vagy a testnevelő pedagógusok által. Ebből összesen 652 857 tanuló esetében ke­rült sor mérési eredmény rögzítésére is, amely az összes NETFIT® rendszerben lévő diák 93,1%-a (1. táblázat).

1. táblázat: A NETFIT® informatikai rendszerében rögzített tanulók száma

Összesen

Egyedi mérési azonosítóval rendelkezőtanulók száma

359 847

374 534

734 381

Rögzített mérési eredménnyel rendelkező tanulók száma

                                                                               

 

319 900

332 957

652 857

A tanulói mérési eredmények feltöltése érdekében a mérési időszak végére összesen 20 838 fő pedagógus regisztrált a rendszerben.

A NETFIT® informatikai rendszere lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók és szüleik/gondviselőik is regisztráljanak, és megtekintsék a jogosultságaiknak megfelelő adatokat és értékelő lapokat. A 2018/2019. tanév végéig szülőként (gondviselőként) 5403-an, diákként 21 511-en regisztráltak a mérési eredmények és a személyes értékelőlapok megtekintéséhez, illetve adataik kezeléséhez.   

Sajnos a fent látható számadat mutatja, hogy sem a gyerekek, sem a szüleik nem kíváncsiak az eredményekre, az egészségi állapotukra.

 

A NETFIT® mérés során a túlsúlyos (fejlesztés szükséges zóna) és az elhízott (fokozott fejlesz­tés szükséges zóna) kategóriába került tanulók a teljes minta több mint negyedét tették ki (27,7%). A nagyobb relatívgyakoriság-értékek a fiúknál tapasztalhatók (29,5%). Megjegyezzük, hogy a BMI-értékek és TZS%-értékek alapján az egészségzóna-arány kedvezőtlenebbül alakult, mint az első mérési időszak alkalmával, általában kevesebb az egyes évfolyamokon az optimá­lis testtömeggel rendelkezők aránya évfolyamonként. A minden negyedik tanulót érintő túlsúly vagy elhízás újfent megerősíti a népegészségügyi szintű, célzott beavatkozások szükségessé­gét. Ezeknek a beavatkozásoknak prioritásként kell kezelniük a rendszeres testmozgás és tes­tedzés népszerűsítését (amelynek elsődleges színtere a mindennapos iskolai testnevelés kell, hogy legyen), továbbá az egészséges és tudatosan szabályozott táplálkozási szokások kialakí­tását. A lányok esetében a tendencia csökkentésére vonatkozóan javasolt olyan rendszeres, a testzsír csökkentését elősegítő testedzési formákat alkalmazni a mindennapos testnevelés és testmozgás területén, amelyek nagyobb mértékben veszik figyelembe a lány tanulók érdeklő­dését, motivációs rendszerük jellemzőit.

A legkritikusabb ingafutás tesztben azonban kedvező irányú változás tapasztalható mind a lá­nyok (5,9), mind pedig a fiúk esetében (1,7), nagyobb arányban érték el az egészségzónához tartozó fittségi értékeket az első mérési időszakhoz képest. Az állóképességi ingafutás teszt az aerob fittségi állapot, más szóval a szív- és keringési rendszer állóképességének indikátora. Fejlesztésének továbbra is fokozott figyelmet kell kapnia a jövőbeli testnevelésórák hosszú távú tervezésekor. A kardiovaszkuláris fittségi állapot – a tapasztalt javulása mellett – az életkor előrehaladtával továbbra is romlik, ami elsősorban a rendszeres fizikai aktivitás életkorfüggő csökkenésével magyarázható. Különösen igaz ez a serdülőkorú lányok esetében, akiknél különösen nagymér­tékű a csökkenés. A megfigyelt negatív tendencia csökkentése és megfordítása érdekében cél­zott módszertani beavatkozások segítségével szükséges kialakítani, megerősíteni a tanulók rendszeres és megfelelő intenzitású (kiemelten a kardiovaszkuláris fittség fejlesztését célzó) testmozgás, edzés iránti motivációját.     

 

A szülők és a diákok körében továbbra is népszerűsítési kampány indokolt, amelynek eredmé­nyeképpen egyre többen fogják használni a NETFIT® informatikai rendszerét, s ezen keresztül kapnak információt a saját, illetve gyermekük egészségközpontú fittségi állapotáról.

A korábbi, nagymintás, iskolai fittségmérési kutatások eredményei jelzik, hogy az intézményi szintű fizikai fittségi állapotban az iskola lakókörnyezetének és a tanulói szocioökonómiai hát­térnek meghatározó szerepe van (Zhu és mtsai., 2010; Welk és mtsai., 2010; Greeneleaf és mtsai., 2010), továbbá empirikus bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy egyértelmű összefüg­gés van a kedvezőbb iskolai szintű tanulói fizikai fittségi állapot és:

az iskolai magatartási incidensek (pl. fegyelmik, „beírások”) csökkenő száma között;

a kedvezőbb tanulmányi eredmények között (Santana és mtsai, 2017);

kedvezőbb pszichoszociális állapot között (kedvezőbb önbizalom, önbecsülés, saját testtel való elégedettség).

 

Az országos átlagot összehasonlítva iskolánk eredményeivel megállapítható, hogy az országos átlagnál jobban teljesítettek diájaink. Az előző tanévhez nehéz viszonyitani, hisz egy osztály kiment, egy pedig bejött. Az évfolyamokra eső kicsi létszám miatt egy-egy szélsőséges eredmény nagyban befolyásolja az átlagot, mely így nem mutat teljesen valós képet. A mérésbe belépő 5. osztályban (idei 6.) nagyon sok túlsúlyos gyerek található a többi osztályhoz képest, s ez jelentősen befolyásolta az iskolai eredményünket.

Az évek során egyre nő iskolánkban a túlsúlyos gyerekek száma, viszont szerencsére az állóképességi ingafutás eredményei ennek ellenére javulnak.

Hasonlóan a megyei és országos gondokhoz nálunk is a túlsúly és elhízás megakadályozása (szülők, otthon fontos szerepe) és az állóképesség növelése a cél. Ebben sokat segítene a helyes táplálkozási szokások kialakítása a gyerekeknek és szülőknek egyaránt, hisz az otthoni példa a mérvadó.

 

A magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és világszinten is a negyedik helyen állnak - közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) az OECD legfrissebb jelentését idézve szerdán az MTI-vel. 

A magyar felnőtt lakosság több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, tehát három felnőttből kettő kisebb vagy nagyobb testsúlyproblémával küzd.